Ez persze a liberalizmus eredménye. Arról jut eszembe, hogy M. azt is megtiltaná, hogy blogot írjak. Ő dönti el, ki mond igazat, ki nem, ki képmutató, ki nem. Teszi ezt arrogánsan, durván, nagyképűen. Tolerancia, meg liberalizmus,"másság" tisztelete ugyebár. Az életben helyüket nem találó, párkapcsolatra képtelen, rettenetesen önző egyedek ne oktassanak ki. Szerintem ha egy nő rájön, hogy mondjuk meddő, vagy "nem alkalmas párkapcsolatra" /mert önző/, vagy csak nem jön össze, mert "nem képes kompromisszumot kötni" /mert önző/, vagy "úgy alakult", bármily méltányolható oka lehet tényleg, szóval akkor, a 20-as évei vége felé /oké, ennyi engedmény legyen a liberalizmusnak, "éljük ki magunkat", meg minden/, szóval 30 éves kora körül meg kell hoznia az egyedül emberhez méltó döntést: ha már nem lesz családom, gyerekem, vagy most úgy tűnik, akkor választok valami hasznos, nőhöz, emberhez méltó hivatást! Pl. elmegyek tanítani, gyerekeket, vagy szociális munkásnak, vagy ápolónőnek...vagy könyveket írok, vagy, oké liberalizmus, a szakmámban megyek előre, képzem magam, könyvet írok, tanulmányokat, esetleg tényfeltáró riportokat, szóval teszek valami hasznosat. Aztán alakulhat másképp, még "jöhet a nagy Ő", vagy megköthetem a magam kmpromisszumát, esetleg otthagyom a választott hivatást, önzőzök egy kicsit, aztán mégis folytatom, vagy valami másba kezdek bele...De csak lézengeni, semmit nem csinálni, és aki csinál valamit, így vagy úgy, jól vagy rosszul, azt kioktatni, hogy "hazug", "képmutató", "hülye", szóval ez röhejes. Ismertem néhány olyan nőt, hiszen az iskolákban sok ilyen van, aki pártában maradt /néha beismerik, hogy ez kényszerűségből van így, máskor azt mondják, azért, mert ők "egyéniségek", akik mennek a maguk útján, ellentétben velünk, házasokkal, akik "rossz kompromisszumokat kötöttünk, mert "gyengék" vagyunk./, szóval ismertem nem is egy ilyet, a katolikus iskolában több ilyen is volt, de ők az életüket a tanításra tették fel, és az azért mégse hiábavaló, úgy az rendes, értelmes élet..Na most lehet dühöngeni, nácizni, képmutatózni, hazugozni. A liberalizmus egy Isten csapása, az önzést erénnyé tette ez a hülye eszme, és ezt szajkózzák ezek a szerencsétlenek, miközben azt hiszik, eredetiek, holott, csak a kötelező koreszmét böfögik vissza.
Mondjuk olyan ez, mintha fát ültetnék, vagy könyvet írnék, és aki nem ültet fát, és nem ír könyvet /meg mást se csinál/ azt mondaná, csak azért ültetek fát, meg írok könyvet, mert gyáva vagyok nem csinálni semmit, és különben is rossz helyre ültetek, hazugságot írok...Mindegy, nem magyarázom ezt tovább, ez nem ellenblog végül is, volt olyan is egykor, értelmetlen vita ez ebben a korban, amikor azt mondják, a tv és így az emberek többsége is, hogy 2-szer 2 az öt. Én meg mondom, hogy négy, erre hazug, hülye, meg még fasiszta is vagyok. Na de elég ebből.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
nos, csak képzeld el, ahogy a nőhöz, emberhez méltó hivatásért kapott fizetésből egyedül élni próbál az a szerencsétlen...(tudom mit beszélek, tíz évig csináltam, de mivel anyagilag tarthatatlan volt, abbahagytam)
és akármit is mondasz, ez ennél sokkal összetettebb, de azt hiszem nem érdemes elmagyarázni, mert csak a saját hangodat hallod (önzésből?)
nos, egy csomót gondolkoztam rajta, hogy mi olyan rettenetesen irritáló a szövegedben és arra jutottam, hogy legfőképpen a hamissága: hiába hirdeted, hogy "így meg úgy meg amúgy kell élni, a család és házasság szentsége, stb", egyszerűen képtelen vagy igazodni a saját elveidhez, szerető után sóvárogsz, sőt, szeretőket tartasz és hiába védekezel ilyenkor azzal, hogy "attól mert én nem tartom be, ez így helyes", éppen ezzel ölöd meg az összes elvedet: ha én chipset zabálva napi nyolc órában a tévé előtt hentergek és arról beszélek, hogy "de tök jó lefutni tíz kilométert", akkor hiteles vagyok neked? ugye nem? de ha véres verítékkel lefutom és utána előadást tartok neked a futás áldásos hatásáról, akkor nagyobb eséllyel hiszel nekem...hát csak ennyi a baj veled. nem lehet félrekefélni és a család szentségéről papolni, nem lehet bort inni és vizet prédikálni, mert bizony könnyen hazugnak bélyegezhetnek minket. egyébként remekül megfogalmaztad valamelyik postodban, hogy mi az álszentség: "néha kicsapongok, de nem beszélek róla"...bizony, mert csak arról beszélsz, amiről azt gondolod, hogy helyes, viszont képtelen vagy úgy cselekedni: ez olyan képmutatás, hogy öröm nézni. na ez az, amiért hihetetlenül indulatos vagyok veled szemben. és hiába ostorozol és magyarázod, hogy micsoda nulla szar vagyok (megjegyzem ez nem túl keresztényi és emberbarát, dehát az empatikus hozzáállás nem elvárható a magadfajtától), van egy erényem veled szemben:én legalább nem hazudok magamnak folyamatosan.
Megjegyzés küldése