2008. április 28., hétfő
Mit tegyek?
A mai program délelőtt világos, de aztán van némi időm...Vagy pedig rohanok haza a kutyához. Mert szegényke vár, és senki nem örül nekem jobban, mint ő. De jó lenne ugyanakkor csajozni is, ha rövid ideig is...Na ez majd elválik. Tegnap találka egy régi csajjal. Borozás, terhes, aminek örülök, de tényleg, bíztatom, tartson ki, vállalja egyedül is, csak ennek van értelme, stb. Így gondolom valóban, ez nem szöveg, mi másnak lenne több értelme, mint gyereket szülni? Szinte kedvet kaptam én is hozzá.Komolyan, gondoltam rá hazafelé, hogy jó lenne egy kisbaba...De hát ott a kutya, aki pontosan olyan, mint egy kisbaba. Tegnap is orvoshoz kellett vinni, mert álterhes szegény. És miért? Mert túl van dédelgetve, simogatva, és ez felkelti benne az anyai öszönöket, meg az érzelmeket - legalábbis ezt mondta az állatorvos. Ne simogassuk annyit! Meg lehet állni? Nehezen. Én nem is hiszek ebben az álterhesség izében, szerintem csak ilyen, nagyok a mellei, vagy csöcsei, és kész. Szegény, most is egyedül van. Na és ma reggel pedig kávéztam egy jót, egyedül, ami kifejezetten jó. Végül is mi hiányozhat? Egyvalami azért jó lenne most, na de mindegy. Megvan az új cikk téma, és belevetettem magam a ...nak a történetébe. A másik helyen változások készülnek, új főnök, és minden. Egyre nehezebben viselek mindenfajta alárendeltséget és megaláztatást. Seggnyalás abszolute kizárva!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése