pedagógus-nap

Pedagógusnapra - köszöntő helyett

Jómagam jó húsz éve állok a katedrán, és kevés hamisabb és haugabb "ünnepet" tudok elképzelni, mint a pedagógusnapot. Amikor a tanárokat semmibe veszik, kiröhögik, tekintélyük, társadalmi presztizsük a nullával egyenlő, fizetésük semmire sem elég, és most még testi épségük is veszélybe került, jobb, ha nem magasztaljuk a "nemzet napszámosait" ezen az egyetlen napon. A tanárokat a kommunista rendszer tette gerinctelen, végrehajtó hivatalnokokká, és fosztotta meg értelmiségi rangjuktól. A rendszerváltásnak nevezett fordulat a pedagógusok helyzetén tovább rontott. A politikusok minden választás előtt ledarálták az "oktatás stragtégiai ágazat" című szöveget, aztán tovább süllyedt az oktatás színvonala. A gyerekek egyre butábbak és kezelhetetlenebbek, a tanárok egyre szegényebbek, a pedagóguspálya presztizse még tovább csökken. Valójában a legtöbb iskolában felbomlott a rend, és teljes anarchia uralkodik. Nevelésről már lassan szó sincs. Ha valakinek pénze van, akkor esetleg egy elitiskolába járathatja gyermekét, ahol még talán megtanítják valamire. Hogy nevelik-e, az kérdéses.
Az évtizedek óta zajló kontraszelekció eredményeképp sajnos sok a tudatlan, hozzá nem értő, rossz pedagógus. Mert hát immár évtizedek óta nem a legtehetségesebbek mennek erre a pályára. Sőt, ma már az is kell, hogy az ember házastársának, vagy szüleinek sok pénze legyen, hogy eltartsa a tanárként dolgozó családtagot. Aki ebből próbál megélni, kénytelen másod-harmadállásban dolgozni, noha persze kétségtelen, ez a munka tényleg teljes embert kíván. Fáradtan, anyagi gondoktól gyötörve nem lehet színvonalasan tanítani, illetve az ember kénytelen-kelletlen hanyagolja az egyre duzzadó adminisztratív teendőit. Netán nem ír tanmenetet, vagy nem írat dolgozatot. Vagy ha írat, azt nem javítja ki. Mindebből előbb-utóbb botrány kerekedik, és az igazgató, ha nincs benne megértés a másodállásban gürcölő kolléga iránt, halálra gyötri az illetőt. Aki előtt két út áll. Az egyik, hogy lelkiismeretesen elvégzi minden feladatát, köztük a számtalan hülye, értelmetlen, fölösleges feladatot is, amit a elképesztően ostoba oktatási "szakemberek" ötlenek ki. Ez esetben valóban éjszaka fog dolgozatot javítani, vagy óráira felkészülni, csakhogy 40 éves kora körül szívinfarktusban elhalálozik. A másik lehetőség a gazdag szülőket/házastársat nélkülöző pedagógus előtt, hogy "lazán veszi a dolgokat", óráira nem készül, tanmenetet nem ír, stb. Ez esetben előbb-utóbb taccsra teszik a szerencsétlent. De kirúgni nem könnyű még egy pedagógust sem, az ember évekig húzhatja akár úgy is, hogy az igazgató és összes helyettesei, sőt az egész oktatási bürokrácia a kiirtásán fáradozik. Gyengébb idegzetű kollégák ebben a fázisban idegileg tönkre is mehetnek, én viszont ezt nem ajánlom. Végtére is humorosan is felfogható ez az egész abszurd magyar világ. Mindenesetre meg tudom érteni, ha valaki erre az "erkölcstelen" és "tanárhoz méltatlan" második útra lép, mert hát miért is kellene egy ifjonti lelkesedés hevében padagógussá lett embertársunknak szívinfarktusban meghalni csak azért, mert aljas gazemberek tönkretették, gyarmati sorba döntötték, szétlopták az országot, az ifjúságot pedig a szemét médiájukkal lezüllesztették és elvadították?
Természetesen lehet pályát is változtatni, ha éppen lenne hova menni. De nem nagyon van. Mindenestre tény: a hócipőm tele van a hülye oktatási rendeletekkel, az évente változó és elrémisztően ostoba kétszintű érettségivel, a posztjukért és a majdani nyugdíjukért remegő, de a kollégákat rendszeresen erkölcsileg is kioktató igazgatókból, a holocaust megemlékezésekből, a hazug és a gyerekeket hergelő médiákból, a neveletlen és műveletlen szülőkből, a gyáva, gerinctelen és önző kollégákból, akik tanár létükre a szolidaritás szó jelentését sem ismerik, és még saját érdekeikért sem mernek kiállni, elegem van a NAT-ból, és a betarthatatlan tanmenetekből, a gazdsasági igazgatók diktatúrájából, a 5 ezer forintos jutalmakból, a sok értelmetlen papírmunkából, egyszóval elegem van az egész lezüllesztett, tönkretett magyar oktatási rendszerből, amely pedig val aha a legkiválóbb volt Európában.